CHARLES DICKENS     

       URUNK ÉLETE  

              KRISTOSKO TRAJO

    Ruva Farkas Pál 

         Lovari nyelvű fordítása

       Megjelent 2020. Karácsonyára

             Könyvbemutató:  2021-ben

**********************************

Úton-futó  csillagok c. verseskötet

                        megjelent

                    BEMUTATÓ 2021-BEN  !!!!!

**********************************

A Zugból a Zenbe

"mi mindent éltem át e Földtekén

hej te fránya élet mond csak mit röhögsz…?

kétoldalt a fenyők összesúgnak

ugyan kinek árthatott e kis cigány kölök…?

ballagok a bús lenyugvó Napban

kevéske bölcsességem lelkemben lötyög

zsebemben sem találok maréknyi konfettit

mit az Isten majd a fejemre lök…

cammogok magamba zuttyant búval

hátha mellém szegődik a sors

felhánytorgatja nekem majd a múltat

vagy megkínál egy kancsó miseborral…?

majd számba dug egy ostyát is szelíden

netán megáld és minden jót kíván…

arra eridj ott még fények várnak

víg dalok és szerető pulyák…

s ha majd egyszer szólítanak ott fenn

ne szégyelld a földi balladád

emelt fővel menj és alkossál tovább

mert a csillagok közt várnak még reád…"

A verseskötet 2020. októberében megjelent.

             Bemutató  2021-ben!!!!

*************************************************

Ruva Farkas Pál:   Elgurult álmok (novellák)

Ruva Farkas Pálnak három műfajba tartozó alkotásait kellett „megszakértenem”. A végére maradtak a novellák… És én is úgy jártam, mint a Bibliában a menyegzőn a vőlegény, amikor a kánai csoda után átadta a bort a násznagynak. Azt hittem a cigányság történetét bemutató munka a legjobb alkotás, utána meg a versek tetszettek nagyon. És a végén találkoztam a való életből, az emlékekből táplálkozó novellákkal!

Nem vagyok irodalmár, de a magyar novellairodalom legjavát olvastam, ismerem és ez a kötet a mikszáthi hagyományokat juttatja eszembe. És még valamit, egykoron gyermekkoromban — úgy 45-50 éve — Pápán a belváros peremén, de amúgy a város kellős közepén,  az egykori gettó helyén. A tömeg-nyomoros cigányputriban, a Tűzoltó Laktanyával szemben, eljött az este, — nyáron úgy hét-nyolc óra után — amikor fellobbant a hol kicsi, hol nagyobb máglya lángja, akkor mi a mindennapok valóságában éltük meg a cigányfolklór legszebb dalait, kanalas és ceglédikannás (hol volt akkor még a gitár?) zenéjét és a valóságos cigánytáncot. Nem is beszélve az öltözködés sokszínű, sokszoknyás szép cigánylányairól és meggörnyedt hátú megcsúnyult vénségesen vén öregasszonyairól…, vagy Csányi bácsiról és feleségéről, a vajdáról.

No de vissza a valósághoz. Fantasztikusak a novellák! Ahogy éltek a jó palócok, ahogy voltak gavallérok a XIX. Századi Nógrádban úgy jönnek elő az élő, hús vér alakok Ruva Pál novelláiból. Istentől adatott tehetsége, irodalmi, szociológus — és néprajzos vénája is — és kiváló emlékezőtehetsége hozza és hozza felszínre a jobbnál jobb mini epikákat, kisregény élményű novellákat.

Dr. Hermann István, könyvszakértő

Ruva Farkas Pál : Ameddig forog a cigánykerék... (novellák)

Ruva Farkas Pálnak megadatott, hogy a faluvégi putri-világ minden nyomorúságával egyetemben is szépséges, mert költészettel teli mélyéről magával hozhatta azt a gazdag élet élményt, amiből folytonosan táplálkozik novella-irodalma. Az újkígyósi gyerekkor idején, a szülők, rokonok, barátok körében megélt, hallott történetek érlelődnek meg összetéveszthetetlen eredetiségű irodalommá, mert az író örökösen visszaálmodja őket, hogy nemzetsége valós históriáit a fantázia erejével az olvasó elé tárja. Azzal a szenvedéllyel teszi ezt, amivel Móricz Zsigmond emelte be a nép, a parasztság sorsát az irodalomba. Ruva szándéka, hogy megismertesse, megértesse a cigányság törvényeit, etikáját, természet adta szabadság vágyát.

Hiteles, szép, érdekfeszítő elbeszélések ezek nagyszerű figurák sorával, lírai vagy éppenséggel drámai erejű eseményekkel. Az olvasó egzotikumokra találhat bennük, ahogy Marquez vérbő történeteiben, megrendítő összeütközésekre, szenvedélyes szerelmekre, a családi összetartozások megindító helyzeteire.

Ruva Farkas Pál tanult ember, bölcsész, szociográfus, de próza művészetét tekintve éppen olyan őserejű történetszövő, mint kovácsmester apja, aki az esti tüzet körülülőknek mondott bibliás bölcsességgel feledhetetlen históriákat a cigány-sorsról.

Az írás művészete varázslás, ismeretlen emberek és helyszínek közé ragad el minket, hogy  ezek aztán soha nem feledhető ismerőseinkké váljanak.

Ruva Farkas Pál novellái, elbeszélései ilyen varázslások.

Szakonyi Károly

Kossuth díjas író

Ruva Farkas Pál :A sószéki gólya (versek)

Egy vers vagy megérinti az embert, vagy nem. Általában nincs olyan, hogy egy verseskötetben valakinek minden vers tetsszen. Ez a kötet számomra kivétel. A sószéki gólya címen csokorba foglalt versek mindegyike nagy hatással volt rám. Mai rohanó világunkban szinte alig-alig olvasunk verseket, pedig a mélyen az emberi lélekből fakadó érzelmeket igazán csak verssel, dallal zenével lehet kifejezni. Ebben a kötetben minden versnek zenéje, dallama van. Hatása alá kerültem annak, ahogyan a versek írója feltárja önmagát.

Ruva Pál cigány származású költő, író akinek származásából eredően is szüksége van magából kiírni, "kibeszélni" érzéseit, életének eseményeit.

A versek megjelentetését több formában is javaslom. Javaslom egyszer a most készülő Szenvedés történet című gyűjteményes kötet harmadik részeként megjelentetni. Így mintegy egységbe foglalva ismerhetjük meg a Roma Törvényt és Etikát, a cigányság kultúrtörténetét, életét, néprajzát, az Ameddig forog a cigánykerék... című kötet novelláin keresztül a roma nép élethelyzeteit, szokás- és családjogon alapuló hagyományőrzésüket, valamint egy cigány ember versekben kifejezett érzelmeit.

Nem titkolt azon szándékkal teszem ezt a kijelentést, hogy sokkal több emberhez juthassanak el ezek a versek ilyen formában.

Javaslom viszont verseskötetként is megjelentetni, hiszen bízom benne, hogy lesznek akik így is kézbe veszik csak úgy, a versolvasás öröméért.

A mama elvesztésével terhes esztendő versei egy kötetnyi érzelem tanúságai. A mama hiányérzetének mély fájdalma, a csendes szomorúság nyilvánul meg a Zugnyi mennyország című versben, melyben  a bánat pillanatinak túlélése a továbbélés reményévé szelídül.

A költő szerelmes verseit áthatja a napfény a csend nyugalmának megjelenítése, egyfajta szelídsége, mely mögött a szerelem édes feszültsége húzódik meg. Boldog lehet az a múzsa aki ily szerelmet érdemel mint amilyen a pl. a Fény az ablakon c. versből kitűnik. A szerelem érzelmi hullámzását csodás fellobbanását és az elhagyattatástól való félelem kínzó gyötrelmeit a természet évszakváltásaihoz hasonlítja.

A természet lágysága ringja be a verseket. Tudvalevő hogy a cigány nép természet közelisége életviteléből adódóan fokozottabban nyilvánul meg.

A versekben nemcsak a szerelem érzése, a Mama elvesztésének fájdalma tükröződik, hanem a hányatott sorsból kilépő ember megbékélésének érzései is. (A zenben a zug)

Regéci Kitty

kulturális szakértő